Home » Kırmancki » Duzgın Baba de zu roze

Duzgın Baba de zu roze

Mormek cêra ra, Metin ra vake: “itiqatê xo tam bıze! İnam ke! Duzgın, u nefesê xo pufê zerre to kero, o terê derman bo! Na hava ke tenfüs kena cigerune to kuyo, to rê derman bo!”

 

Hüseyin ÇAĞLAYAN

Rozu ra roza pazare biye. Asme ra asma omonia vırene biye.  Sodır rew usto ra. Waa mı Çiçege mı rê telefon kerd, vake, “ewru zof germo, mı sıt hêrino, gırano nêşikun phoştkerine. To rê zamet, bê eve makina mı berze çê!”

Hüseyin Çağlayan – Metin Kahraman

Mı rıca waa xo nêsıkıte, usto ra şine. Dı çayê xo sımıti, bine tever. Karê mı bi.

Hona çê nêrestoe, telefon ama. “Bıra uşe, mabe xêr di!”

“Xêr be selamet,” Metin Bıra.

Metin bi, telefon kerd.
Metin Kahraman. Mizisiyenê Dersimi, müzisiyenê Türkiya, mizisiyenê isonê zerewesawu.

“Bıra Uşen, ez wazon ke şerine  Kemerê Bımbareki. Eke wazena pia şime.”

“Bıra Metin, mı thoe niyet nêkerd… Zof zerria mı çina.”

“Yau bıra, mı niyet kerdo, bê mı bere Kemerê Bımbareki!” vake Metini.

“Metin Bıra, dekeye dilgebe, ez to rê tel kon,” vake mı.

Jede waxt werte nêkot, mı Metin rê telefon kerd: “Metin hay hay, pia some Kemerê Bımabreki. Ez ki wazen.”

Germo, hama çıtır germo. Adır vorono, kıle vorena. Ez desınde koto raa…

“Metin Bıra, ez raa rawo. Tı kotiya?”

“Uşen Bıra, ez Meydanê Sey Rızay dero.”

“Metin, tı zonena, Mamikiye’de isoni ra jede makiney estê, ez reyna zerê çarşı mekunê, bê verê İş Bankası’de vınde, ez phonc dekey de uzaro.”

“Tamam,” vake Metini.

Metin dı sısey owa Munzuri gureti, ma niştime makina kotime raa…

Kotime Cemevi  bime yavas. Makiney têdıma vınetaye bi. Peyniye hama hama  restenê lewe Cemevi. “Kontrol noktası” verê ma biye. Zövi thoe nêbeno, hama kıle vorenê. Zerê teneki de vêsayme… Kontrol noktası de sıra amê ma: “Bağajı açarmısınız?” vake eskeri.

Ez amunê war, mı qapağe makine kerd ra…

“Bunlar ne?”

“Kitap.”

“Paket’te ne var?”

“Onlar da kitap.”

“Tamam, devam edin!” vake eskeri. Esker ki tij de bi. Bıne a kıle de çıtır damıs denê? Cêr ra ve cor kıncê eskeri pa bi, cor de elaga emniyeti pıra biye…

Korpiyê Paxi de hete rasti ser bime rast. Kotimê raa Kemerê Bımbareki… Raa Duzgın Bavay…

“Ya Xızır! Ya Duzgı!” vake ma….

Germo. Tija omononi metalê makine lone kana, tania xo isoni makine de pozena…

Teşnige vierdime ra, reştime Çuxurê… Hire cini, dı mordemi  bıne şiya zu dare de roniştaye bi… Tene vierdime ra, mı vake, “Metin Bıra, eke wazene tha tene vınderime.”

“Ya beno,” vake Metini.

Çuxure!

“Axx Çuxure!…

Suli Ağa vano şerê diarê ondere Çuxure

Tede yeno vengê şino u şaire

Cencu rewali qırr kerdê fiştê têver u têvırare…”

Ma makina park kerde, şime bıne şiya dare lewê cini u cuamerdunê Çıxure.

“Mabe xêr di!”

“Xêr be selamet. Sıma xêr amê!” vake pêrune pia.

Ma xo da naskerdene… İne vırende Metin nas nêkerd…  Dıma naskerd. Kelê xo zubin ra bırna. Metin vake, “ez nêweso, kelê xo herme ra bıbırnımê.”

Hermu ra zubini phaç kerd.

Ciniuku ra zuye vake, “ez ki kanser bine. Mı suka Estemoli caverdê, nıka dewe de weşiya xo ramonune…Haqe sukur nıka rındo.”

Bıne dare honık bi. Va ki amenê, ma da-des daqa niştme ru, oreşiayime ra, dıma bime rast…

“Uğurbo! Duzgı sıma rê olvozbo! Raa sıma rakerdebo!” vake pêrine pia.

Ma bime rast, Çuxure dıma caverdê. Reştime nisange. Tap ra mekanê Duzgın Bavay oseno. Hama verê ma tap de zu beton ra, kemer ra bonê de gırs bi, dorme ki sondane çılê elektriki vêsenê…
Dorme eve têle pencıkini çerexnay bi…

“Bıra Metin, nu çıko?”

“Naza qereqolo, qereqolê Qıliyo. Ma qereqol vierdime ra, dewa Qıli vierdime ra, reştime “Qonağce”, Cemevi. Qonağce de zu bonê de qızkek esto… Mılet da vındeno, qıravanê xo keno…

Vêsan bime. Non çine bi. Zu çayê xo sımıt, Metin şi lewe Mamudi. Mamut xızmetkare Qonağce bi; yanê xızmetkarê Duzgın Bavay bi. “Mamut Bıra, ma vêsanime, tho çiye verdene esto?”

“Nê, thoe çino,” vake.

“Hade, mevınde Uşen Bıra, raa ma hona jede derga… Raa Duzgıni heni jede ki ret niya…”

Endi peroz bi, tiji herke şi zor kerd bi. Şiya lesa ma bibi kılm, koti bi bınê lıngunê ma.

“Uşen Bıra, torbe mı de dı lecegi estê, zuye tu bıze, zuye ki ez. Sarê xo ra girede, tiji ma mesano,” vake Metini. Leceka sure Metini gurete, a ceqer belekıne, eve çinukunê sıpu ki mı gurete. Ma bime rast…

Bime rast nêbime, dı cini zu lazeke de xort kot ma dıma… Cinaka zuye 50 de, ae bine ki 80 sere de biyenê. Lazek ki 30 sere de biyenê…  Ma ver de bime, i ki ma dıma bi…

Raa de zu mormek raste ma bi. 70, 75 seru de biyenê.

“Mabe xêr di.”

“Xêr be sılamet,” vake mormeki.

“Tu ki je ma lastikê xo lıngê xo ra nêvetê,” vake mı.

Mormeki Kırdaski qesey kerdenê, Zazakiyê xo jede rınd nêbi. “Nerede o eski itikat? O inancımız? Dorğusunu söyleyim, şimdi o gücü kendimizde göremiyoruz… Eskiden kızgın güneş ısısından yanan taşlar, keskin kayalar ayağımıza tesir etmiyordu…  Ama şimdi?…

Mormeki vake, “Namê mı Uşeno. Hüseyin Varlık. Ez Bava Mansuruzo. Ez Şöbek’ rawo. Dewa Hüseyin Cevayir rawo. Uşen dewa mı ra bi, ma çiran bime, olboz bime…”

Mormek tene keleberbi bi. Lesa ra zayıf bi. Hama hona je çelig bi… Ma mormeki de kotime qesey, cinyê ke ma dıma bi, i vierdi ma ra şi…

Tene ke Uşeni de qesey kerd, ma xatırê xo wast bime rast… Metin vake, “Piro, ez nêweso, sonune diarê Duzgini…”

Mormek cêra ra, Metin ra vake: “itiqatê xo tam bıze! İnam ke! Duzgın, u nefesê xo pufê zerre to kero, o terê derman bo! Na hava ke tenfüs kena cigerune to kuyo, to rê derman bo!”

“Hala, hala,” ma vake bime rast.

Cınıka ke 80 serre de biye, kote bınê zu kemere bervê… “Duzgı! Tu pilê piluna… Tu na acıyê dê ma… Xıdırê mı mı ra guret, nae ra tepia qusur u tenge ma ra dür bere! Duzgı! Xıdırê mı! Xıdırê mı!…

Tu şiye bınê hardi, cendegê tu poyiyo… Tu ça ma caverda şiya?….”

Cinıke derga derg bervê, duay kerdi. Metin ki telefonê xoyo baqıl kerd ra, vengê a cınıke, şin u şiara a cinıke qeydê teleonê xo kerd. Dıma ma bime rast, a cinıke ve olvoza xo ma dıma mendi…

Reştime Hiniye Xaskare. Xaskere waa Duzgıniya; çêna Khureşiya. Esketo de qızkeko, dılape dılape kemer ra owe rızena. Ma ra dıma i dı ciniki ve çencê 30 serre ki amay reşti ma…

Owa Hiniye Ana Xaslere serdın biye. Hinye Xaskare de ma pêrine pai owa xoya serdıne têdıma eve uskıra sımıte; tene oreşiayime ra, dıma bime rast.
Vengê cinıke, vengê moa Xıdıri nêbıriya. Bervenê, duay kerdenê… İ hini de mendi, ez be Metini ra bime rast…  Ma cı ra pers nêkerd, Xıdır merdo, yaki kısto…

Metin tedavi diyenê, hama maşala jede rınd bi, pêt raa ra şiyenê; je male koy kemer ra vejiyen ser. Gegane helkejiyenê,  kuxenê, bağlam kerdenê tever… “Axx, na cığara! Na ke nêbıyenê!” vatenê Metini.

Ma kert ra vejiayme ser, kotime raste. Raste de raa raste biye, rete biye. Hama araq de bime lınci. Raa rete biye, hama tersune. “Metin bıra, ez jede spontane koto raa, mı lastikê xo pay nêkerdi, lınga mı de sandaliyê. Ez tersonune. Mor çimi estê. İ ke tira xo lınga mıkerê, xelese mı rê çina.”

“Uşen Bıra, meterse! Moru ra meterse! Morê thay, morê Duzgın Bavayiyê. İ qarsê isoni nêbenê… Hama ison qarsê moru beno. Gunawa!” vake Metin.

Şime… xeyle şime. Reştime verê Kerti. “Niade Uşe Bıra, na cor Kerto. Kertê Duzgın Babayi. Duzgın tha ra sır biyo…

Ma Kert ser nêvejiayme. Bıne Kerti de tene oreşiyame ra. Kızılkilisa, Qalmeme Sır verê çımunê ma de bi… Tene oreşiayme ra, bime rast.

Metin vake, uşen bıra moru ra meterse! Qalmeme Sır çerangi moru ra girede, moru i çerangi xo dıme ğız kerde hate dewe Khureşi. Khureşi rê çerangi berdê.”

“Uşen Bıra, naza ra some Hineyê Goze. Hiniye Goze de owa xo sımeme dıma thik oncime esket…
Esketê Çeli,” vake Metini.

Şime Hiniyê Goze de owa xuya serdene sımıte bime rast. Kes tey çine bi. Bime vêsan…

“Uşen bıra, durikê mı de herigi estê. Zu-dı herige berze fekê xo, enerji danê to. Duzgı ma keno mırd…” vake Metini.

Herigi tirş bi. “Uyi, jede tırşiyê,” vake mı.

“Tırs rındo. İlazo, buye!” vake Metini.

“Bıra Uşe, endi nıka pıra pıra thik vejime Esqet. Malê Phezkufi, Bızê Koy ki nıka yenê,” vake Metini.

Ma xeyle ke şime, esket cor rê ma osa. Ma lastikê xo veti, şime zerrê Esketê Çeli. Esket de kes çine bi. Thıpe thol bi…
Metin tene oreşiya ra, kamesê xo pişt têra… Oreşiya ra dı hire fırtê xo onti… kuxa… “Duzgı, mı efke! Ez hirıs serrewo ke sımonune. Besenêkonune caverdine,” vake.

Ma dua xo kerde, bime rast hetê Hinyê Tose ser sime. Kemero, thiko. Bımbarek Duzgı çıtır vejiyo na ko? Hekata Dugın Bavay; Metin ki orte de qesey kerdenê: Khures waxtê Alaatin Keykubati de weşiya xo hetê Bağin de ramıta. Eskerê Alaatin Keykubati venga Khreşi danê, vanê, “Alaattin Keykubat venga to dano.”

Khures, “Ez lıngunê Alaatin Keykubati nêsonune.”

Ekerê Alaatin Keykubati beno top, eve zor pê Khureşi cênê benê lewe Alaattin Keykubati.

Alaatin Keykubat, “Tu kama, ça verva emrê mı yena?”

“Namê mı Khureso. Ez budelawo. Ağa, qomutan nasnêkonune. Ez Haqi naskenune, Xızıri nas kenune,” vano Khures.

“Tu ke heni wayirê itiqatiya, wayirê kerameta, o waxt kerameta xo mamusne!” vano Alaattin Keykubat.

Khures destê xo verê golê Khureşi de keno owa çhemi eve tevege kepuze vezone tever. Asmu ra asma çeliya.

“Tu siyırbaza,” vano Alaattin Keykubat.

“Nê, ez siyirbaz niyo,” vano Khures.

“O waxt zu keremeta de bine mımusne, çı wazena danune tu,” vano Alaattin Keykubat.

“Ya beno,” vano Khures.

Eskerê Alaattin Keykubati Bağin de fırıne finera cı, Khures kuno fırıne. Dewresê Gewr ki tey cêno. Cêno ke, o cır ê saad bo. Kunê fırıne, fırıne vêsana. Adır khıla. Xêyle ke tey manenê, vejine tever… Vejino tever ke, zımelê xo, dev-riyê xo cemed giredo…

“Çı wazena?” perseno Alaattin Keykubat.

“Ez qe tho ki nêwazon. Çımê mı malê dina de niyo,” vano Khures. Fırıne ra kosaviye de qawağe cêno, fırr keno erzeno. Darê qawağe, kosavi  yeno gıneno dewa Zeve rê. İşte na dewe Dewa Khreşiya. Khures weşiya xo na dewe de rameno. Cı ra zu laz beno, namê xo Saider beno. Saider wayirê bızu beno. Bızınê xo çele zımıstoni de çırayneno. Piye Saideri sas beno. Na bızi çelê na zımıstoni de çı weno ke, honde benê mırd? Khures roze lazê xo Saider dıma sono. Niadano ke Saider darê destê xo dano kamji leye rê, leyê bena gewe. Zu bıze Khureşi vinena, bırkena. Saider vano, “To rê se bi? Khuresê Khur peskarê tu bi?”

Duzgı xo dıma niadano ke, piyê xo Khures hawo dıma. Saider serm keno, ar keno, mali caverdano sono… Gema Zargoviti ra hire gami de reseno Esketê Çeli. Na mesela ra dıma Saideri na Kemer de, na esketi de mekan ceno. Pi, Khureşi pers kerdo, “Durumê Saideri çıtıro?”

Kam ke Saider diyo, vato, “Durumê xo jede rındo, Duzgıno.”

Endi namê Saideri biyo Duzgı. Duzgın Bava. Duzgı Bava biyo mekanê feqir fıqarey, biyo mekanê mırodo. Nêweso keno wes… Husko keno nerm, keno wayirê domonu…

Ez ve Metin Bıray’ra araq çarç kerdenê. Khemer thik bi. Xeyle çetın bi. Hire gami de nê, hama peyniye de reştime Esketê Tose. Tene oreşiayme ra…

Metin Bıray vake, “A ha niade, malê koy!”

Maşala! Zu bıze, ya ki kel bi. Cor serê Esketê Tose de thik bibi selam dênê ma. Ma thik onciyenê kemer, a bıze ki kemer serra ma de xeylê olvojeni kerde… A ki kermeri  ser de hete ma ser amenê. Vejiayme kerti ser. Kert, en cao berzo. Hete zu de heete Mamikiye, hete Kızılkilise, Koê Buyerê, Jele vinena, hete bin ra ki hetê Paşi, hetê Xarige, hete gema Zargoviti, hetê Bağıni, Qareqoçani, Palu vinena… Kerte tene oreşiayme ra, bime rast.

Metin Bıray vake: “Ma Malê Phezkufi di. Zu ki heliyê koy, morê şiay bivinime… Beso!”

Endi tiji herke şi hurdiunê xo ra biyenê nejdi, gıra gıra şiyenê doymi…

Metin Bıray vake, “şime tape boveri, yê Dızgini uza topê xo est^. Uza topi estê…

“Metin Bıra, kume herey. Hem ki tu vana, heşi estê… Ters kot zerê mı… Ohh! Hayde tafta şime. Hes! Hes ke ma bıvino, ma keno pırtley,” vake mı.

“Nê, meterse!” vake Metini.

Bime rast. Metin raa ra tene ki vasê koy, kekiki, wasê çay, adaçayı, kerd top, ameyme nisange… Oncia hete Hiniyê Xaskare…

“Niade, niade Bıra Uşe, heli hawo hawra fetelino,” vake Metini.

Heli perra ra bi vindi.

“Bıra Uşen, hereketunê xo rê diqatke, boverê ma qereqolê Qıli oseno,” vake.

“Bıra Metin, ez tho nêkon. Nia xo rê beveng vınetawo,” vake mı.

Tene ke nisange de oreşiayme ra, bime rast versımşerde.
Hiniyê Xaskare de oncia tene oreşiyame ra, owa xo sımıte bime rast versımşerde hete Qonağce ser…

Tene ke bime alcağ, ma kesıke diye.

“Oh, bıra kesık, tu xêr ama! Ez nêweso, gonia to mı rê jede rınd yena. Hama tu gunawa. Meterse, ez qarsê to nêbon. Kesıke tenê tersê. Sarê xo ge vetenê ge kerdenê zerrê qasnağê xo.

“Meterse! Ma qarsê to nêbeme. So! So raa xo so! To rê uğurbo! To raa xo ra, ma ki raa x ora.”

Bime vesan. Endi tiji waxto ke şiero doymi.

“Uşen Bıra, ma malê koy di. Ma Heli di, ma kesıke diye. Xora morê şia nêdi. Morê şia ça nêdi? Çıke to mori ra tersa, çokawo o dür mend… Bime vêsa, eke caê ra nonê neşibe ma bo, endi her mırodê ma yeno hurindi…,” vake Metini.

Ma reştime Qonağce… “Oh Metin, mabe xêr di,” vake zu çênaka de riwayıse. Dı çêneki bi, dı ki mormeki bi. Saadete ve Sultane rab i. Way bi. Zu ki bırayê xo ve ciniye ra lewe de bi. Yê Sultane mêrdê xo ki lewe de bi.

Metini nas kerdenê. “Estomol de ma jede amaymê konserê sıma,” vake Saadete ve Sultane ra. Ma amayme Kemerê Bımbareki ke, qurvan bıkerime. Qurvanê xo ma tey ardo…” vake Saadete.

Qurvan zu bıza de kole biye. Sıpiye biye. Bıne gule de ki dı gulikê xo bi…

Qurva ont tever, Metin mı ra vake, “Uşen Bıra, tu Khuresıza, tetirke! Dua qurvan de!”

Mı vengê xo nêkerd. Şino verê qurvani, di hire çeku vake. Na dua qurvani dua mına sıftiye biye.

Ma nonê xo pia werd, çayê xo pia sımıt, lawikê xo pia vati… Matini vake,”sıma xaşi sekerdi?”

Ali ve Momıdi ra vake, “ma xaşi eşti verê hesu. Sondane isonke şi çê xo, heşi yenê. U ki bara ine. Mı eşti verê hesu…”

Waxt endi xêyle ave şi bi. Dorme tari bi. Teyna elektrikê qereqolê Qıli roşti dênê dormi… Hama na roşti jede roşti dênê, roştia xo ki je roşitia binu nêbiye… Sayike çımınê isoni kena khorr…

Ali ve Momıd xezmetkarê Qonağce bi. Momıdi vake,” Yolcu yoluna gerek. Herey mekuyê! Se beno, se nêbeno.”

Ma teker teker pêrune ra xatırê xo wast bime rast hete raa Mamikiye ser…

 

 

Dersimnews.com'u sosyal medyada takip edin
Paylaş

Bir Cevap Yazın

E-posta hesabınız yayımlanmayacak. Gerekli alanlar * ile işaretlenmişlerdir

five × 5 =